Mérei Ferencről neveztük el a fővárosi Pedagógia és Pályaválasztási Intézetet
Az idei tanévtől az ország legnagyobb pedagógiai intézete Mérei Ferenc, Kossuth-díjas pszichológus nevét viseli, tegnap tartottuk a névadó ünnepséget. Én még azok közé a szerencsések közé tartozhattam, akik ismerték a 99 éve született páratlanul okos, szuggesztív és bátor tudóst. Akinek nincs személyes élménye róla, annak ajánlom a Mérei életét bemutató kiállítást, amellyel az intézmény tiszteleg névadója emléke előtt. Önéletrajzi interjújában Mérei így fogalmazott: „rögeszmém volt és maradt, hogyha komolyan változtatni akarunk az embereken, akkor elsősorban magában a pedagógiában kell változtatni”. Ez a hitvallás nemcsak a pedagógusok. hanem minden gyakorló szülő számára megszívlelendő.
A Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet jogelődjének, a Fővárosi Lélektani Intézetnek 1945 után több évig volt igazgatója Mérei Ferenc. Fiatalon Párizsban szerzett két diplomát, hazatérése után, származása és politikai üldöztetése miatt ő is volt munkaszolgálatos, ült börtönben, folyt ellene koncepciós per. Ám mindezek ellenére, mindvégig kitartott hivatása, szakterülete iránti szenvedélyes elkötelezettsége mellett. Mérei Ferenc 1945 után a Fővárosi Lélektani Intézetben kapott igazán lehetőséget elméleteinek és reformpedagógiai gyakorlatának valódi kipróbálására.
Az elért eredményeit nagy részben az újabb diktatúra megsemmisítette, az iskolák államosításával elkezdődött abban az időben a „szocialista pedagógia” eszme kiépítése az oktatási intézményekben, amellyel Mérei Ferenc nézetei szemben álltak. Az 56-os forradalomban játszott szerepe miatt öt évre börtönbe zárták. A tegnap megnyílt kiállítás dokumentumai között is több olyan fontos anyagot találunk, amelyek a börtönfalak közötti munkákról tanúskodnak. A WC-papírra írt Lélektani napló is ezekben az években készült el. Mérei Ferenc tanított, „szemináriumot” tartott rabtársainak. Olyan emberekkel volt egy börtönben, mint Göncz Árpád vagy Litván György.
Egész életében a hatalom kontrollja alatt kell dolgoznia, mégis szabad ember maradt. Az életművét
övező tiltás csak az 1970-es évek közepétől kezdett tűréssé szelídülni. Ebben az időben a gyermek-csoportok
szociometriai vizsgálatain és a nevelési tanácsadók munkatársainak felkészítésén keresztül került
kapcsolatba a főváros oktatásügyével, amelyre munkássága nagy hatást gyakorolt.
A Fővárosi Pedagógia
és Pályaválasztási Intézet megújulása a névváltás mellett másról is szól: az iskolai agresszió kezelésére és
megelőzésére létrehozott munkacsoport, a szaktanácsadói rendszer gyökeres átalakítása, és az egy hete indult
Fővárosi Oktatási Portál (http://www.budapestedu.hu) már mind annak a tavaly december óta zajló átalakítás
eredményei. A több partnerintézménnyel együttműködve, a Pedagógiai Intézet irányításával a gyerekek között
terjedő erőszak megállítására intézkedési tervet dolgoztunk ki, amelynek alapja egy tanulmány volt. Neves
szakemberek – köztük Ranschburg Jenő pszichológus, Mayer József oktatáskutató – készítették a
„Frontvonalban” című jelentést, amely a fővárosi fenntartású oktatási intézményekben is tapasztalható
problémákat mérte fel, megrajzolt egy főváros-specifikus probléma-térképet, elemzést készített és
javaslatokat tett a gyermek- és ifjúkori agresszió kezelésére.
A Mérei Ferenc Pedagógiai Intézeten belül megalakult 5 fővel egy pszichológusokból, pedagógusokból álló
munkacsoport, akinek fő feladata a program koordinációja és lebonyolítása mellett, hogy szakmai tudásával,
tapasztalatával segítse és támogassa az intézményeket az iskolai erőszak megelőzésében és kezelésében. Ez a
munka méltó Mérei Ferenchez, akinek jelentős szakmai és szellemi örökségére az intézet építeni fog.