A köz- és magánszféra összefogásával fejlődik Budapest
Az új uniós tagállamokat egyedül képviselve vettem részt október 8-án Brüsszelben az Open Days keretében egy panelbeszélgetésen. Az Open Days az év legnagyobb régiókkal és városokkal foglalkozó eseménye, melyen belül én a Business Europe szervezésében egy helyi önkormányzatok és vállalatok partnerségéről szóló tanácskozásra kaptam meghívást. A beszélgetésen olyan kiváló szakemberekkel, politikusokkal oszthattam meg gondolataimat, mint Danuta Hübner, az unió regionális politikáért felelős biztosa, Jean-Pierre Jouyet, az EU soros elnökségét betöltő Franciaország uniós ügyekért felelős államtitkára, Luc Van den Brande a Régiók Bizottsága elnöke, Alain Juppé, Bordeaux polgármestere és a magánszféra képviseletében a GE és a Veolia igazgatója.
A résztvevők érdeklődéssel hallgatták beszámolómat Budapest gazdasági teljesítményéről. Hozzászólásomban számadatokkal támasztottam alá, hogy Budapest hazánk gazdasági motorja, hiszen a magyar főváros a nemzeti össztermék 37%-át, az összes állami adóbevétel közel felét adja. A városban a diplomások aránya többszöröse az országos átlagnak, a K+F ágazat által megtermelt bruttó termelési érték több mint 70%-a itt koncentrálódik. Budapest kiemelkedő fejlődéséhez a közszolgáltatások gyors privatizációja is hozzájárult, a Budapest modell máshol is hasznosítható. A város kiemelkedő teljesítményét értékelte az unió azzal, hogy az Európai Innovációs és Technológiai Intézet székhelyét Budapestre helyezte. Reményeim szerint az Intézet új lendületet ad a tudományos életnek, tovább erősíti Budapestet, mint tudásvárost.
A Public-Private Partneships (köz- és magánszféra együttműködésében megvalósított beruházások) konstrukcióknak számos nemzetközi modellje létezik, s Budapest szolgálhat néhány jó példával. Ezeknek egyike a Közraktárak projekt. A Duna parton található régi épületegyüttes kulturális-szórakoztató-kereskedelmi központtá alakítását, felújítását PPP konstrukcióban valósítjuk meg. A létesítmény összterülete megközelíti majd a 31 ezer négyzetmétert, ebből több mint 11 ezer négyzetméter lesz a bérbe adható terület, amelynek 25%-át kifejezetten kulturális célra kell használni. A konstrukció előnye, hogy az ingatlan önkormányzati tulajdonban marad, ugyanakkor a Főváros szolgáltatási/rendelkezésre állási díjfizetési kötelezettségét nagyrészt fedezi a bérleti díjból származó bevétel. A befektető a környező területeken több mint 300 millió forintos infrastruktúra- és közlekedésfejlesztést is vállalt.
A megvalósítás úgynevezett tervezési-építési-működtetési-üzemeltetési szerződés keretében, kétlépcsős pályázati eljárással történik. Az eljárás bonyolultságát mutatja, hogy a pályázat előkészítése másfél évig tartott. Rendkívül szigorú feltételeket támasztottunk a pályázókkal szemben.
Egy másik példa a fővárosi PPP konstrukcióra a területrendezési szerződés. Ez lehetőséget kínál arra, hogy a beruházók nyereségének egy része visszaforogjon közösségi fejlesztésekbe olyan esetekben, amikor az önkormányzatok egy területet ingatlanfejlesztőknek értékesítenek. A szerződés mindkét fél számára nagy rugalmasságot kínál és általa a teljes beruházás értékének mintegy 5-10%-ig közérdekű fejlesztést is megvalósít a beruházó. Ilyen lehet például egy nagy bevásárlóközponthoz tömegközlekedési kapcsolat kiépítése, vagy sétálóutcák kialakítása.