Budapest állhat a Duna-régió élére
A magyar főváros adott otthont az Európai Bizottság által szervezett „Az EU Duna-régió stratégiája” című konferenciának. A kétnapos tanácskozáson részt vevő 14 ország képviselői sorra vették, milyen programok segítségével sikerülhet a közép-kelet-európai régiót a majdani Duna Stratégia keretében a földrész egyik vezető politikai és gazdasági erejévé alakítani.
Az Európai Duna Stratégia elkészítésével az Európai Tanács tavaly júniusban bízta meg az Európai
Bizottságot. A stratégia hosszú távú célja egy új, közép- és délkelet-európai növekedési tengely alapjainak
megteremtése. Az év végéig elkészülő program tartalmazni fogja a Duna Régió környezeti, közlekedési,
társadalmi, gazdasági és kulturális szempontú fejlesztésének cselekvési tervét. A stratégiát az elképzelés
szerint a magyar soros EU-elnökség alatt, 2011 első felében fogadják majd el a tagállamok.
A Duna-menti települések Magyarországon és európai szinten is egymásra vannak utalva. Ennek megfelelően a régió jövőbeni fejlődését csak olyan – a nemzetállami kereteken túlmutató – együttműködési koncepció alapján lehetséges biztosítani, amely az egységes cselekvés irányába tereli a térség országait. A megújuló, mind többek által használható, igazi köztérré változó Duna a lehető legalkalmasabb arra, hogy közvetíteni tudjon a különböző települések, városok, régiók, országok és tradíciók között. Budapest éppen ezért teljes kapacitással támogatja az egységes Duna-régió kialakítását, amelyben meghatározó szerep hárulhat a helyi és regionális önkormányzatokra is.
Az Európa jövőbeni sikereit is meghatározó, alulról szerveződő regionális együttgondolkozás lezárult fejezetei már eddig is jelentősen felértékelték Budapest jelentőségét, hiszen a magyar főváros az elmúlt években az egyik kezdeményezője volt a hazai és európai Duna-menti együttműködésnek. Fontos koordináló szerepe volt a hazai önkormányzatokat tömörítő Duna Partnerségi Hálózat, illetve az európai partnereket összefogó Duna menti Települések és Régiók Tanácsának budapesti megalakításában. A tanács létrehozásának célja, hogy érdekeiket az európai intézményekkel szemben képviseljék, és konkrét kezdeményezést vázoljanak fel az egységes, a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig terjedő európai Duna-menti régió létrehozására.
A Fővárosi Közgyűlés 2010 januárjában hozott támogató döntést a Budapest, Bécs és Ulm által létrehozni tervezett európai területi fejlesztési együttműködésről. A három város összefogásának jogi kereteit az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által 2006-ban kihirdetett rendelet adja. Az EGTC (Európai Területfejlesztési Együttműködési Csoportosulás) létrehozásával egy olyan nyitott szerveződést alakulhat meg, amely a Duna-térség egységes koordinálásában főszerepet vihet. A csoportosulás életre hívásával lehetővé válik az érdekek egyeztetése és az uniós támogatás hatékony felhasználása egyaránt.
A Duna-menti országok egymáshoz fűződő politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataik által meghatározott régióstratégiája olyan politikai eszköz az Európai Unióban, amelynek célja az országok, állampolgárok és a piacok további integrálása, és fenntartható fejlődése. E koncepció persze az Európai Unió tagországai mellett a többi – jobbára Magyarországtól délre fekvő – országokra, illetve városokra is érvényes. Különösen azért, mert az uniós csatlakozásra készülő balkáni országok számára Magyarország fontos érdekérvényesítési erőt jelent, Budapest központi szerepe tehát a déli Duna-menti országok és városok számára is kiemelkedő jelentőségű.
Ugyancsak 2010 januárjában döntött a Fővárosi Közgyűlés a Budapesti Duna Stratégia koncepciójáról. A most elkészült és jóváhagyott stratégia konkrét projekteket és akcióterveket tartalmaz. Budapest számára fontos, hogy a regionális központi és délkelet-európai térségszervező szerepének növelése érdekében innovatív, proaktív regionális politikát folytasson, és ennek keretében nemzetközi és hazai viszonylatban is újraértelmezze partnerkapcsolatait.
Az elképzelések szerint 2010 tavaszára elkészül a Duna Struktúraterv, amely felgyorsítja és összehangolja a folyóparti és kapcsolódó területek átalakulását, fejlesztését, megjeleníti a közösségi érdekeket, és megteremti az egységes marketingtevékenység lehetőségét a széttagolt, egymástól elkülönült beruházások által uralt dunai fejlesztési térségben. A hosszú távú fejlesztési elképzelések mellett a terv részei lesznek a Dunát az emberekhez közelebb hozó programok is.
A főváros urbanisztikai kutatóközpontja, a Studio Metropolitana hozta létre 2007-ben a Duna Dialógust (DunaLog), amely egy nemzetközi együttműködés a Duna-menti városok és régiók között. A DunaLog célja egy dialóguson alapuló Duna-menti kapcsolati hálózat megteremtése és működtetése, ami közös projektek kialakítására és közös érdekek mentén haladó fejlesztési politikára ad lehetőséget. Ez a kölcsönös összekötöttség, egymástól való függés a Duna Régió igazi versenyelőnye. Ebben a viszonyrendszerben Budapestre fontos szerep jutott, mint a növekedés, tudás és piaci lehetőségek közvetítőjére kelet és nyugat (az Új és a Régi Európa) között.