Látogatás a nemrég felfedezett Molnár János barlang civilek által látogatható termálvizes termeiben
Az úgynevezett Török-fürdőt, amely tulajdonképpen népgőzfürdő volt, 1896-ban építették a Frankel Leó úton, közvetlenül a sziklából előbukkanó források felduzzasztott vizének, a mai Malom-tó egy részét áthidaló vasbeton gerendára. Az idők folyamán a fürdő medencéje megrepedt, vize szivárogni kezdett, szennyezte a forrásokat.
1965-ben a fürdőt végleg bezárták és bebetonozták, csak a Török-fürdő utánzat vasbeton kupoláját tartó épülettorzót hagyták meg, mely Magyarország legelső ilyen vasbeton építménye. Ipari műemlékké nyilvánították, ezért a szálloda építési engedélye ügyében nem a kerületi építésügyi hatóság, hanem a kulturális Örökségvédelmi Hivatal az illetékes. A sziklafal tövében fakadó források barlangi lejáratát, - a Molnár János barlangot – a búvárok a 60-as évektől kezdve ostrom alatt tartották, védelmezték.
A 2002-ben történt óriási felfedezést követően egy 12 fős kutató búvár csapat Kalinovits Sándor és Gyurka Zsolt kutatásvezetők irányításával, új, végeláthatatlan hatalmas járatokat fedeztek fel, és szinte minden vízbeszállás alkalmával újabb és újabb barlangrészeket tárnak fel napjainkban is.
A Frankel Leó u. 48. számú ingatlan területe jelenleg a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.
tulajdonában van. 2006-tól egy ismert vállalkozó által fémjelzett Török Fürdő kft. tervezi a fokozottan
védett barlang forrásaira, illetve a barlang szájára egy 16 szobás fürdőszálló építését. A KÖH által kiadott
építési engedélyeket a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület többször megfellebbezte,
jelenleg a fürdőszálló építése és a barlang sorsa a Fővárosi Bíróság kezében van.
A Molnár János barlang felett, a 70-es évek végén, mesterségesen kiépített József-hegyi táró, mely
egy barlangszakasz átvágásával jött létre, ezáltal barlangrészeket köt össze, annak járatából további
járatok és gömbfülkék nyílnak. A táró így a fokozottan védett Molnár János barlang része, annak tulajdonosa
a Magyar Állam, vagyonkezelője az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság. Adamkó megállapítását teljes mértékben
osztom: Elfogadhatatlan, hogy egy magántulajdonban lévő cég a világszenzációnak számító hévizes barlang
későbbi biztonságos megközelíthetőségét biztosít táró elé, a fokozottan védett barlang járata fölé
közvetlenül egy szállodát építsen, kisajátítsa nemzeti kincsünket, és ezáltal veszélyeztesse a közeli
gyógyfürdők vízellátását.
(A Submarine búvármagazin IX. évfolyam 5. számában megjelent, Herold István által.)