A hírportálokon követem a vajdasági közélet eseményeit, ezért nem igazán leptek meg azok a pozitív változások, amelyeket valamennyi újvidéki és szabadkai tárgyalásaim megerősítettek. Utóbbi a szabadságot nevében is viselő város túl régóta ad otthont számos különböző kultúrának ahhoz, hogy huzamosabb ideig kiszolgáltatott maradhasson a gyűlöletkeltés alantas politikájának. Szerencsére a délszláv háború elmúltával Szabadka ma már ismét az a nyitott és toleráns város, amilyen eddigi történelme során a béke éveiben és mindig is volt.
A Budapest neoreneszánsz építészetét bemutató vajdasági kiállítás új megvilágításba helyezi a magyar főváros kiegyezés utáni időszakának rendkívül termékeny éveit, és a város polgárosodásának a millenniumi ünnepségekig tartó páratlanul értékes szakaszáról is hű képet ad. A fővárosi levéltár gyűjteményéből származó tervrajzokat, fotókat tanulmányozva feltárul előttünk a polgári, szabadelvű Budapest történetének egy máig meghatározó fejezete.
A Slavice udolje temetőben Alexander Dubček sírhelyét mellszobor emeli ki a főbejárat közvetlen
szomszédságában. Tőle alig húszméternyi távolságban nyugszik Theresa Nowak, a dédanyám és Eduárd Demszky a
nagyapám fivére, akiknek a sorsát a Keleti Éden című könyvemben feldolgoztam.
Apám unokatestvérének,
Gerti néninek a társaságában pozsonyi látogatásom legutóbb itt kezdődött, de most egyenesen a volt érseki
palotához hajtunk, ahol díszes protokoll keretében Ďurkovsky polgármester fogad.
A magyar főváros egyesülésének és polgárosodásának időszaka egybeesik Nagyvárad regionális központtá fejlődésével. A magyar főváros 1873-ban született meg, de Nagyvárad négy különálló, egységét: Várad-Újvárost, Várad-Olaszit, Várad-Váralját és Várad-Velencét már 1872-ben egybeforrasztották a bölcs városatyák. Bámulatos virágzás és szellemi gyarapodás kezdődött. Az öngondoskodás, a mindig újat kereső alkotókedv és a polgári jólét iránti vágy teremtette meg azt a közeget, amely 1900-ra igazi szellemi központtá, Ady városává tette Váradot, azt a várost, ahol a költő a Nagyváradi Napló munkatársaként megismerkedett Lédával, akihez a XX. század legszebb magyar szerelmi ciklusát írta.
A Városligeti Műjégpálya és környezete Budapest legszebb műemlék-épületei közé tartozik. Budapestiek generációi tanultak meg korcsolyázni a Városligetben. A Műjégpálya több mint 100 éve számít a park ékkövének, kedvelt téli szabadidőközpontjának.
A napokban jelent meg Keleti Éden - Szamizdat apámnak című könyvem, melyben a XX. századról írok. A Noran kiadónál megjelent kötetről Váradi Júlia készített interjút.
Az úgynevezett Török-fürdőt, amely tulajdonképpen népgőzfürdő volt, 1896-ban építették a Frankel Leó úton, közvetlenül a sziklából előbukkanó források felduzzasztott vizének, a mai Malom-tó egy részét áthidaló vasbeton gerendára. Az idők folyamán a fürdő medencéje megrepedt, vize szivárogni kezdett, szennyezte a forrásokat.
Az 1956-os forradalom kitörésének ünnepét követő napon részt vettem a Liberális Szomszédok – Közép-európai liberálisok közös ügyeinkről "In memoriam Bronislaw Geremek" című konferencián. A régió számos neves szabadelvű politikusa mellett a rendezvény vendége volt Annemie Neyts-Uyttebroeck, az Európai Liberális, Demokrata és Reformpárt elnök asszonya is.
Az idei tanévtől az ország legnagyobb pedagógiai intézete Mérei Ferenc, Kossuth-díjas pszichológus nevét viseli, tegnap tartottuk a névadó ünnepséget. Én még azok közé a szerencsések közé tartozhattam, akik ismerték a 99 éve született páratlanul okos, szuggesztív és bátor tudóst. Akinek nincs személyes élménye róla, annak ajánlom a Mérei életét bemutató kiállítást, amellyel az intézmény tiszteleg névadója emléke előtt. Önéletrajzi interjújában Mérei így fogalmazott: „rögeszmém volt és maradt, hogyha komolyan változtatni akarunk az embereken, akkor elsősorban magában a pedagógiában kell változtatni”. Ez a hitvallás nemcsak a pedagógusok. hanem minden gyakorló szülő számára megszívlelendő.
Az új uniós tagállamokat egyedül képviselve vettem részt október 8-án Brüsszelben az Open Days keretében egy panelbeszélgetésen. Az Open Days az év legnagyobb régiókkal és városokkal foglalkozó eseménye, melyen belül én a Business Europe szervezésében egy helyi önkormányzatok és vállalatok partnerségéről szóló tanácskozásra kaptam meghívást. A beszélgetésen olyan kiváló szakemberekkel, politikusokkal oszthattam meg gondolataimat, mint Danuta Hübner, az unió regionális politikáért felelős biztosa, Jean-Pierre Jouyet, az EU soros elnökségét betöltő Franciaország uniós ügyekért felelős államtitkára, Luc Van den Brande a Régiók Bizottsága elnöke, Alain Juppé, Bordeaux polgármestere és a magánszféra képviseletében a GE és a Veolia igazgatója.
Az angol főváros – bár a nyári játékok nyitóünnepségéig még csaknem négy év van hátra – már a nyáron belefogott a kétszáz hektáros Olimpiai park építésébe. A Temzétől északra fekvő, 9 létesítménynek otthont adó terület mellett hozzákezdtek a szervezőbizottság által „London olimpiai kapujának” nevezett Stratford City projekt megvalósításához is, amelynek végén várhatóan teljesen megújul a főváros keleti része.
Tegnap délelőtt ünnepélyesen átadtuk a Megyeri hidat, délután már az autósok is közlekedhettek a legújabb Duna-hídon. Legészakibb hidunk számos „leget” döntött meg: eddigi leghosszabb Duna-hidunknál, az Árpád hídnál kétszer hosszabb, hiszen több mint 1,8 kilométer hosszan ível a Duna felett. A 100 méter magas pilonok tetejéről pedig még a 96 méter magas Országházra vagy a Bazilikára is felülről tekinthetnénk.
Budapest mindig a világ technikai élvonalát képviselő városok közé tartozott. Olyan világhírű műszaki fejlesztésekkel büszkélkedhetünk, mint Európa első földalatti vasútja, az Erzsébet híd, amely egyetlen 290 méter hosszú ívvel köti össze a Duna két partját. Ilyen világraszóló újítás volt a maga idejében a Gresham Szálló központi porszívórendszere is. Ma már nagyon nehéz helytállni az innovációs versenyben, hiszen hihetetlenül felgyorsult a fejlődés. Ezért is örülök nagyon annak, ha olyan újításokról számolhatok be, amelyek bizonyítják, hogy Budapest lépést tart a világgal, sőt, számos esetben a világelsők között van.
Elkészült a 2-es metró vonalára érkező első új metrószerelvény, amit Zal Shahbazzal, az Alstom Transport alelnökével közösen, a magyar sajtó jelenlétében lepleztünk le a lengyelországi Katowicében. Az új szerelvény októberben már Budapesten lesz, néhány hónapig a BKV éjszakánként teszteli majd és a szükséges engedélyek birtokában jövő februártól várhatóan a budapestiek is utazhatnak majd rajta.
Brüsszelben 2008. május 15-én részt vettem a liberális polgármesterek számára az ALDE által szervezett konferencián, melynek témája az volt, hogy mit tud tenni az Unió a városokért. Az SZDSZ már 2004-ben is ezzel a kérdéssel foglalkozott a kifejezetten urbánus célkitűzéseket megfogalmazó kampányában. Azóta sok mindent elértünk (kohéziós alapok hozzáférhetősége stb.), de a nagyobb, jelentős áttörés az Európai Bizottság április 30-i ülésén következett be.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10
