168 óra: Davos üzenetei Uszkára

Davos üzenetei Uszkára

 

 

Úgy alakult, hogy az idei Világgazdasági Fórum napjait az ukrán-magyar-román hármas határ közelében, Uszka községben töltöttem. Ennek a határszéli apró falunak apraját-nagyját, egész társadalmát évtizedek óta ismerem. Ma a Batár-patak mentén élő közösség több mint 90 százaléka romának vallja magát. Négy évtizede az arány még fordított volt, de munkaalkalom híján a fiatal magyar családok már a nyolcvanas évekre elköltöztek a faluból. A boltos és a falugondnok, a református templomot takarító nyugdíjas asszony és a református gyülekezetbe járó idősebb özvegyasszonyok, nos ők az itt maradt magyarok.

Uszkán a roma családokba beházasulók nem romák, az ilyen házasságok viszonylag gyakoriak, szinte kivétel nélkül romának vallják magukat, ami azt jelzi, hogy a többségében már roma társadalom vonzó és befogadó közösséget kínál. Ráadásul, ha közelebbről megvizsgáljuk, kiderül, hogy az itt élők közül szinte kivétel nélkül mindenki a Mursa-Orgován família, egy óriásira növekedett nagy család tagja.

A munkaképes korú felnőttek kivétel nélkül közmunkások. 160 uszkai közmunkás monoton, fegyelmezett rendben reggel 8:30-tól délután 4-ig teszi a dolgát. Hat brigádba osztva munkálkodnak. Elsősorban a vízelvezető árkok tisztaságáért felelősek, a közterületeket takarítják, fát vágnak és füvet nyírnak. Ahogy ez errefelé szokás. Egészen a tavalyi évig az ebből a munkából származó havi 54 ezer forint és az egyéb szociális juttatások jelentették a biztos jövedelemforrást. 2015-ben a fehérgyarmati Kormányhivatal szerint Uszkán 25 ezer forint körül volt az egy főre jutó átlagjövedelem. Ez az összeg ma is körülbelül ugyanennyi. Mélyszegénység, perspektívátlan periféria, amelyből a tavalyi évig nem látszott semmiféle kiút.

Ám fordulat következett be. Tavaly is és ebben az évben is megjelentek a határszélen az Audi győri leányvállalatának képviselői és idén már 47 munkaképesnek látszó férfit és asszonyt beszéltek rá arra, hogy vállaljanak a cégnél munkát. Az Audi buszain szállították őket Győrbe, ahol alkalmassági teszteket töltettek ki valamennyiükkel. A buszt látva óhatatlanul a hetvenes-nyolcvanas évek ingázásának képei jelentek meg előttem. Akkor farmotoros Ikarusz buszok szállították Székesfehérvárra a munkaképes uszkai férfiakat, hogy az M7-es autópályát építsék.

Idén kevesen voltak, akiknek sikerült a teszt. A többség dolgavégezetlenül jött haza és mi mást tehetett volna, megint közmunkára jelentkezett.

Itt mondom el, hogy miért fontosak a Davosban tartott világgazdasági fórum témái az uszkai romák jövője szempontjából. Egy olcsó ukrán székhelyű internetszolgáltató jóvoltából – ne feledjük, hogy a falu oly közel van a határhoz, amely szinte kettészeli –,  a felújított idősotthon kényelmes vendégszobájában, a következőket olvastam a Die Zeit című német hetilap honlapján.

A belső vezércikk címe sokatmondó. „Die Kassenlose Gesselschaft” (A pénztárgép nélküli társadalom.)  „Minden, ami digitalizálható, az digitalizálva lesz. Ez az információs társadalom alaptörvénye”- írják a lap szerkesztői. A belső vezércikk  hozzáteszi, hogy minden olyan kézzel végzett műveletet és eljárást, amit képes a gép elvégezni, azt előbb vagy utóbb gépek fogják végezni.

A jövő elkezdődött. A német hetilap többek között arról tudósít, hogy Seattle-ben az Amazon megnyitotta az első olyan szupermarketet, amely teljesen automatizált. Kassza és eladók nélkül működik. A vásárló bejelentkezik a kártyájával, leveszi a polcról az árut és egyszerűen kisétál. Szenzorok és kamerák regisztrálják, hogy mit vett. Az Amazon pedig a vevő mobiltelefonjára küldi a számlát.

Néhány bekezdéssel lejjebb azt olvasom, hogy GM autókonszern Davosban is bejelentette, hogy a következő évben piacra dobja az első kormány- és vezető nélküli gépjárművét. Az elektromos meghajtású Chevrolet Bolt pedig pedálok és kézifék nélkül jelenik meg a piacon. Képzeljük el, amint a kormánykerék és pilóta nélküli GM robot gépkocsiban egy teljesen automatizált robot utasává válunk. Ebben a “szép új világban” teljesen átalakulnak a felelősségi viszonyok, a büntetőjogi normák, mert az emberre szabottak egyszerűen alkalmazhatatlanná válnak. Itt vannak előttünk karnyújtásnyira az embert helyettesítő szoftverek vezérelte robotok. A mesterséges intelligencia és automatizáció által felpörgetett és átalakított világ hajnalán vagzunk.

Vessünk innen egy pillantást az uszkai közösségre. Milyen lehetőségeket teremt mindez az információs társadalomból eddig szinte teljesen kiszorultak, a rosszul képzettek és ráadásul periférián élők számára? Azok számára, akik több, mint egy évtizede a minimálbér alatti jövedelemből élő közmunkások.  Az ország legkeletibb csücskében a helyzetük a rendszerváltás óta reménytelennek látszott.

Ám ez a “szép új világ” számukra is új lehetőségeket kínál, amelyeknek még csak a kezdetét látjuk.  Nemcsak az Audi munkaerő toborzásai jelzik ezt. Tavaly óta egy uszkai brigád júniustól decemberig egy Sopron melletti süteménycsomagoló üzemben dolgozik és a moson-szolnoki munkásszállón lakik.  Szezonmunkára szerződtették őket. Társaik pedig egy Budapest közeli üzemben az Audi számára üléseket gyártottak. Kovács Zoltán, aki jelenleg egy uszkai integrációs felzárkóztató képzés résztvevőjeként nyilatkozik erről, elmeséli, hogy az Audi idén már másodjára kezdett munkástoborzásba. Az első csoportban tavaly húszan voltak, a betanulási időre 750-950 forint közötti munkabért kaptak, plusz közétkeztetést. Akárcsak ingázó apáik és nagyapáik, ők is munkásszállón laktak és busszal szállították őket a munkahelyükre. Kovács, aki arra a legbüszkébb, hogy már kétszer elolvasta a Bibliát, azzal kezdte az Audinál, hogy az összes uszkai jelentkező helyett kitöltötte valamennyi tesztet. A csalás hosszú ideig nem derült ki. Volt, aki 300-350 ezer forint bruttó bért kapott. Ám amikor Kovács Zoli felesége megbetegedett és ő vele együtt haza költözött, akkor az egész rendszer összeomlott. “Féltek a precíziós gépektől, és azt mondták, hogy az ő számukra túl magasak a követelmények! Feladták és hazajöttek. Idén az Audi másodjára próbálkozik.” Az a tesztek kitöltése után az uszkai jelentkezők közül most kizárólag a fiatalokat tartották meg. Végül negyvenhétből csak tizenegyen maradhattak. Aki gyógyszert szedett, azt eleve elküldték” – mondja Zoli.

Az az uszkai idős otthon nagytermében általa látogatott, többhetes kompetencia tanfolyamon állampolgári ismereteket, álláskeresési alapismereteket és konfliktuskezelést tanulnak. A tanfolyamvezető a szomszédos, tiszabecsi általános iskola igazgatója. Helyettese szerint „a közmunkából nehéz lesz átevezni a szabad munkavállalás vizeire, aki ehhez a fizetett semmittevéshez szokott, nehezen bírja a terhelést és a rövid pihenőidőt, egyáltalán, a jó állóképességet követelő fizikai munkát”.

Az elmúlt években számos kertészeti, szobafestő, mázoló, házibeteg-gondozó és tucatnyi egyéb jártasságot nyújtó OKJ-tanfolyam indult Uszkán. Ám az ezeken a kurzusokon szerzett tapasztalatot eddig kizárólag otthon hasznosították. Hamar kiderült a számukra, hogy az itt szerzett végzettségről szóló papír a munkaerőpiacon nem ér semmit. De feltalálták magukat. Megtanultak egymástól palántázni, fóliázni, csepegtetős technikával uborkát termeszteni Az ebből származó jövedelem nélkül, ami egy nyári szezonban 50 ezer és 800 ezer forint közötti sávban mozog, a gyerekek iskoláztatását sem tudnák megoldani. Az uborkatermesztés „uszkai áldás”, mondják.

  1. Ritók Nóra szerint „a magyar állam soha nem nézett szembe az integráció feladatával, nem készített számvetést, mert itt nem lehet gyors sikersztorit felépíteni” (168 Óra, „Megéri segíteni”, 2018. január 11.) Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője szerint egy Uszka méretű,” 500 fős falu életének átalakításához már három főállású szakember a siker reményében láthat hozzá. Kell valaki, aki tanodát szervez, gyerekekkel foglalkozik vagy felnőttekre koncentráló közösségfejlesztő és egy olyan szakember, akinek az energiáit a munkahelyteremtés köti le.” Egyetértek a kitűnő szakemberrel, aki azt is kiemeli, hogy ezek az erőfeszítések megtérülnek és nincs is más kiút. Amúgy Uszkán kéttucatnyi roma fiatal jár középiskolába vagy szerzett az elmúlt években érettségit, ketten pedig főiskolára járnak. Dr. Sértő-Radics István a térség egyik legsikeresebb polgármestere, aki eddig is mindent megtett azért, hogy Uszkán a tanoda program mellett a legjobb felnőttképzés folyjon. Hogy legyen a faluban a munkaerőpiac változásaira figyelő képzési program és legyen ezeket a programokat szervező értelmiség, és sikerrel járt.

De miről szóljon a képzés, ha az a cél, hogy összhangba hozzuk ezt a perifériát a globalizált információs társadalom elvárásaival. Nem tudom, mi a megoldás, de azt igen, hogy a nagy német cégek példáin ennek a szép új világnak az árnyoldalai is látszanak. Vegyük a Mercedes legújabb modelljét. A csúcsmodellek értékesítésére kiképzett eladók, ha belépünk az üzletbe, a legújabb „7G-Tronic+Automatic” modell bemutatását tartják a legfontosabbnak. Szinte követhetetlen technológiai csúcsokra viszik fel a vásárlót, aki csak ámul és bámul. Ám ugyanezek az eladók nem tudnak arra a kérdésre válaszolni, hogy miképpen kapcsolható össze a hagyományos mobiltelefon. a szuperdigitalizált autócsodával. Erre a feladatra a cég vezetői szerint több tízezer alkalmazottat külön meg kell tanítani. A Mercedes tízezernyi alkalmazottjának képzési igénye jó példa arra, hogy mekkora változásokat hoz és milyen lehetőségeket teremt a digitalizálás.

Jada Ma, az Ali Baba konszern alapítója azt mondta Davosban, hogy az elkövetkezendő három évtizedben 800 millióval kevesebb álláshelyre lesz szükség. A digitalizálás és automatizálás a német munkahelyek 42 százalékát veszélyezteti. Egyedül Németországban 16 millió munkavállaló elbocsátása várható. Ebben az új korszakban mindenkinek érdemes feltenni azt a kérdést, hogy mely munkakörök nyújtanak még jövőt és perspektívát az utánunk következő generációnak.

Az emberiség legújabb kori történelmében a foglakoztatás területén az ipari forradalom hozta a legnagyobb változásokat. Visszatekintve pontosan követhető, hogy a XVIII. század óta az új technológiák miképpen teremtettek új munkahelyeket. Ma még senki nem tudja, hogy az automatizálással és digitalizálás következtében eltűnő 800 millió munkahely miképp pótolható. De abban minden e tárgyban Davosban megszólaló politikus és szakember egyetértett, hogy az informatikai kor követelményeinek megfelelő képzési és foglalkoztatási politika nélkül nem fog menni.

Jó hír, hogy az uszkai önkormányzat most nyert el egy nagyobb pályázati összeget, amit többek között tanoda programra és felnőttoktatásra fordíthat.  Az újonnan induló felzárkóztató és felnőttképzést, amelynek a programját egy nyíregyházi szakember, Kóka Ágnes állította össze, megfelelő informatikai háttérrel és digitális ismeretekkel rendelkező tanerőkkel fogják elindítani.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.